Hány dobás egy csuka? 2

Hány dobás?
Nagyon sok!
Már kezdem feladni, bár az igazat megvallva az elmúlt majdnem három hét alatt 3-szor tudtam csak próbálkozni a csukafogással.
Közben volt az óvodából hazahozott, egész családot letaroló hányásos hasmenéses vírus, volt karácsony, meg nagy szél, meg nappali mínuszok, plusz egy kis megfázás, ezért aztán nem tudtam többször lemenni a vízpartra.

3. nap
6 fok, borús idő. Vettem új zsinórt, a régi már nagyon rövid volt, hosszabb dobásnál már ment az alátét zsinór is. Vettem még pár új gumihalat is, nagy reményekkel indultam el, hátha az új csalik meghozzák a csukát, de nem hozták, csak a Duna vitte az új csalit, előkével együtt.
+90 dobás.
Összesen.
350 dobás, 0 kapás, 0 hal, 1 leakadt kacsa.

4. nap.
3 fok, napsütés.  40-50 dobás után a Duna megint lenyúlja egy gumihalamat előkével együtt. Kezd anyagilag is sokba kerülni ez a csuka fogás, még párat beszakítok aztán annak az árából már  vehetnék is csukát :-). Dobálok még egy jó darabig wobblerrel is, de semmi, megunom hazamegyek.
+120 dobás.
 Összesen.
470 dobás, 0 kapás, 0 hal, 1 leakadt kacsa.

5. Nap
2 fok, borús idő. Dobálom a gumit, wobblert, semmi kapás, felettem a hídon megáll valaki, kérdezi "van valami?" visszafogom magam, hogy nem mondjak nagyon csúnyát, így aztán csak ennyi a válaszom, most jöttem! Látván, hogy nem vagyok túl beszédes kedvemben elmegy. én meg csalit cserélek, egy spinnerbaitot vagy mi fenét teszek fel, aztán ezzel dobálok már végig, mert mintha ezt egy-kétszer megütötte volna valami, meg olyan furcsán összegabalyodva jött mindig ki amikor ezt a ütést éreztem. Lehet csak valami víz alatti faágba ütközött, nem tudom, de ugyanoda dobálva többet ne jelentkezett. A gyűrűk viszont kezdtek befagyni ahogy ment egyre lejjebb a nap, aztán megjelent egy hattyúpár is akik odapofátlankodtak, azt hitték van kaja nálam, elkezdtek előttem eszetlenkedni, nem tudtam elzavarni őket, dobni meg nem tudtam tőlük, ezért abbahagytam aznapra.
 +140 dobás.
Összesen.
610 dobás, 0 kapás, 0 hal, 1 leakadt kacsa.

Folytatás már csak jövőre esedékes, ha az időjárás engedni fogja.

Még az év vége előtt egy nappal azért kinéztünk az öreg Dunához, igaz én nem horgászni mentem, csak Sali próbált ki pár új zsinórt. Nekem más programom volt a vízparton, Dominik már hetek óta a Dunára akart menni  tábortüzet rakni, és mályvacukrot sütni, hát most elvittem magammal, kimentünk egy kavicspadra sütögetni, igaz nem tábortűzön, csak hobókályhán, de a lényeg amúgy is a cukor sütés volt, de, hogy miért szeretik ezt annyira a gyerekek azt nem tudom, egy feketére sült ragacsos valami lesz belőle :-)
Lényeg, hogy a gyerek élvezte, meg én is, jó volt egy kicsit tüzeskedni :-)  hazafele megnéztünk még egy hódgátat is.
Ezzel a pár képpel zárom az idei évemet,és
Kívánok mindenkinek halban és tiszta vizekben gazdag Újévet !!

A kavicspadon

Hobókályha és a kis hobó :-)

 A hódgát

 De apa, hol a hód? Itt lakik?

Hány dobás egy csuka?

Jó ideje nem írtam már a blogra semmit, ez betudható a lustaságomnak is meg annak is, hogy hiába megyek szinte minden hétvégén legalább egy délelőtt horgászni,  egyszerűen nem történik semmi olyan dolog amiről érdemes lenne írni. Egy idő után elég unalmas lenne ha mindegyik bejegyzésem arról szólna, hogy megint itt meg ott voltunk és nem fogtunk semmit. Az meg nem az én stílusom hogy az őszi erdő szépségeiről, meg a fodrozódó víz varázslatosságáról meséljek, így aztán nem sikerült szaporítanom a bejegyzéseim számát az utóbbi hónapokban.

Most viszont lesz miről írnom, mert elhatároztam, hogy addig megyek a Mosoni Dunára pergetni amíg csukát nem fogok. Mivel ez elég hosszadalmas dolog lesz szerintem, így több bejegyzés  fog erről szólni, számolni fogom a dobások számát és a horgászatok számát  is, ezzel bizonyítva, hogy mennyit kell szenvedni egy csukáért itt a Mosoni Duna Halászi szakaszán. Ebből még ki fog derülni az is, hogy egy halas képes bejegyzéshez mennyi idő szükséges, legalábbis mire odáig eljut az ember , hogy tudjon mit fényképezni :-)

1. nap.
Majdnem plusz 10 fok, napsütés, a vízparton senki, már-már annyira szép és jó minden, hogy kezdek félni, nehogy csukát fogjak mert akkor itt vége is szakad a bejegyzés sorozatomnak :-).
Az első pár dobásnál időt mérek, így nem kell számolnom a dobásokat, csak a horgászattal eltöltött időt osztom majd vele, és meglesz a körülbelüli dobásszám.
Egy óra után olyan szélvihar támadt, hogy kétszer is majdnem belelökött a vízbe amikor a kövezés szélén álltam. Kapás semmi, csak sok falevél, meg egy jó 90 centis faág kifárasztása, aztán leakadok, rángatom nem akar kijönni, megpróbálom másik felől, beszakad.
Összerakom a botot mára elég volt.
140 dobás, 0 kapás, 0 hal

2. nap
6 fok, erős szél, már azon gondolkozom ki sem megyek, de eszembe jut a no wind no pike mondás, így aztán kimegyek. A parton megint senki, dobom egyiket a másik után, egyik helyen, másik helyen, semmi, csak wind, pike sehol. A távolban kacsák úszkálnak, egyik dobásomat jól megsegíti egy széllökés pont telibe találja a plasztik a szárnyast, ettől bepánikol és elkezd felszállni, én meg tekerem, és fárasztom a repülő halat, ami aztán olyan 5-6 méter magasságban leakad, hála az égnek.
Még dobálok de semmi, csak a falevelek meg a  hínár darabok jönnek, hazamegyek.
+120 dobás
Összesen
260 dobás, 0 kapás, 0 hal, 1 leakadt kacsa.

Folytatás hamarosan.