Egyik helyen ahol dolgoztunk, megkértek minket rá, hogy egy kenut segítsünk felrakni a kajakszállító tréler tetejére, segítettünk, közben egy jó kis beszélgetés alakult ki a kajakokról, aminek az lett a vége, hogy a tulaj levetette velünk a Prijont a trélerről, és nekünk adta.
Szerinte csak a gond van vele mert két személyes, általában iskolás csoportoknak szokta bérbe adni a kajakokat, és a gyerekek a kettessel mindig felborulnak, mert összevesznek menet közben :)
Le volt harcolva rendesen meg lyukas is volt az elején meg a végén is, a sok betonon való húzástól.
Hárman segítettünk a kenu felrakásnál ezért hármunké lett a kajak, Apámé, öcsémé, és az enyém.
Mivel nekem és Norbinak van saját készítésű horgászkajakunk, ezért úgy döntöttünk legyen a Prijon az öregé :) ha kell akkor úgyis vihetjük, és így nem nálunk foglalja a helyet :)
Apám egy hét alatt, esténként szépen rendbe rakta, kijavította, már csak a kormánylapát hiányzik róla.
Az egyik délelőtt, levittük a Mosoni Dunára kipróbálni.
Még soha nem ültem ilyen kajakban, az egyetlen kajak amiben ültem az a sajátom.
Nem is mertem a próbaútra sem fényképezőgépet sem telefont vinni, hátha megborulunk :)
Gyorsan lefényképeztem apámat, ahogyan kerül vele egyet aztán beszálltam én is (telefon és fényképezőgép nélkül) :)
A félelmeim viszont alaptalanak bizonyultak mert a 6 kilométeres próbaúton nagyon stabilnak bizonyult, a kényelemmel, és a gyorsasággal sem voltak különösebb problémák.
Egyedül a fordulékonyságával nem voltam kibékülve, lehet hogy kellene rá az a kormánylapát.
Mindenesetre jó kis családi kajak lesz ez, ha a feleségemmel, vagy majd egyszer a fiammal el szeretnénk menni evezni .
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése