Tudtam dobálni vagy 5 percet aztán teljesen rám sötétedett, de eldöntöttem , még ha a fene fenét eszik is, én akkor is maradok egy órát.
Találtam egy nyugis helyet ahová még a fény is odaszűrődött, így még láttam is valamelyest.
Nagyvadra való csalit tettem fel, de halat azt nem is reméltem, csak dobálni akartam nyugodtan, egyedül, nem gondolva semmire, nézni ahogyan folyik a víz.
Pár perc után a part előtt odavágott keményen valami a wobblernek, egy szép sügér volt ,
következő dobás ugyanoda, megint a part közelében járt már a csali amikor leverte egy ugyanakkora mint az előbbi, vadul küzdött ez is, szét is fröcsögte a helyet, úgyhogy hiába dobáltam tovább még majdnem fél órát semmi sem jött már.
De nekem ennyi is elég volt, egy nyugodt óra a vízparton, szép sügerekel, így már könnyebb lesz az elkövetkező horgászásmentes napokat túlélni.
Sajnos képet csak az utolsóról sikerült viszonylag normálisat készítenem.
Szép darab! Gratula!
VálaszTörlés