2016. szeptember 29., csütörtök

Az elmúlt pár hónap

Ma végre jutott időm erre is, hogy leüljek a gép elé és begépeljek pár sort az elmúlt majdnem három hónapról.
Sok mindent nem kell nagyon írnom róla mert ez az időszak eléggé hal mentes és horgászat szegény volt, de volt helyette sok munka, meg munka, aztán itthon is munka, meg a család. Akinek van 3 év körüli gyereke az úgyis tudja mennyire nehéz lelépni otthonról egy egész délelőttös pecára, hétvégén, mert csak hétvégén tudok menni, ami persze azzal jár, hogy sohasem pihenem ki magam, de már megszoktam :-).

Szóval voltam azért pár helyen, fogtam is pár halacskát, de nem úgy alakultak a dolgok ahogyan elképzeltem, pedig kaptam tuti Dunai balinos legyeket is :-) amikkel szerettem volna fogni, de ha ki is jutottam a vízpartra a balinoknak aznap hirtelen valahol máshol akadt dolguk.



A nyaralás alatti horgászatomról meg inkább nem is írok semmit mert az katasztrofális volt, fogtam két micro sügeret meg három mini sügeret. :-)
Na meg az állandóan zavaros áradó vizek.
Remélem az ősz már jobb lesz.







2016. július 9., szombat

Csak egy

Ez a nyár eddig nem alakul valami fényesen, horgászat szempontjából.
Áradás áradást követ, a környékünkön az összes víz kevés kivétellel  kakaó.
Idő sem jut éppen valami sok pecára, ha meg végre kijutok a vízpartra akkor tuti orkán erejű szél fúj, vagy esik az eső.
Ma sem volt másképp, eső pipa, szél még nem volt orkános de alakult pipa.
Első hely foglalt volt, sátortábor, második kakaó, harmadik helyen  csak szúnyogok voltak, a víz tiszta volt és még halakat is láttunk, domolykókat, amik persze leszarták a legyeimet, csak megnézték, másra nem voltak hajlandóak, biztos fájt a nagy fejük az időjárási fronttól.
Az egyik bokor elé dobáltam polibogárral, amikor feljött egy szebb balin érte, de én hülye meg kirántottam a szájából, várnom kellet volna még pár pillanatot.
Már előre láttam, hogy ma sem fogok halat, de pár dobás után egy szép jász nézte meg közelebbről a pbogarat, most nem kapkodtam el a dolgot, szépen akadt.



Azt hittem nagyobb harc lesz, de elég hamar megadta magát, merítés, fénykép, aztán mehetett vissza.
Ezzel a hallal beállítottam az egyéni jászrekordomat is, mert ekkorát jászból még nem fogtam.

2016. június 18., szombat

Tizenkétezer forintos élmény

Elég régen írtam utoljára, de mentségemre legyen, hogy nem is sokat horgásztam azóta, legalábbis nem annyit mint tavaly.
Azért párszor kijutottam a vízpartra, többnyire fogás nélkül maradtam, de azért volt néha-néha szebb zsákmány is.

Voltam kajakkal, megint csak eredménytelenül.


Egy-kétszer elvittem  Dominikot is, fogtunk sügereket, meg domolykót. Azóta is ezt emlegeti, nem telik el úgy egy hét , hogy legalább kétszer elő ne hozná hogy,  Voltunk apával horgászni,  fogtunk sügért, a sügér megette  színest! Domólykó meg megette katicát!! Úgy bizony!  Krisztián egyik katica mintás wobbleréről  van szó, Dominik választott wobblert a dobozból, kapásból a katicát szúrta ki, de jól választott mert két dobásból halat fogtunk vele. Erről a fogásról kép sajnos nem készült, egyedül voltam és vissza kellett engednem a halat közben fogni a gyereket nehogy a vízbe csússzon. nem ér annyit egy fénykép, hogy mindketten vizesek legyünk.  :-)


Az legutóbbi alkalmakkal egy olyan helyre mentünk ahol partról nem az igazi, kajakból meg macerás a legyező horgászat. Gázolva viszont tökéletesen lehet csapni a vizet, már hogyha van az embernek valamiféle gázló csizmája, ruhája, vagy akármije. Nekem nem volt ezért csak sóhajtozva néztem ahogyan Sali átgázol a túloldalra és a nád mellől sorba szedi ki a halakat.  Igaz, azért nekem is jutott a partról de lényegesen kevesebb.




Ezek után megfogadtam hogy veszek valami olcsó melles csizmát.
Így is lett. Pénteken este vettem a Decathlon-ban egy gumigatyát, és szombat reggel végre már én is a vízben állva dobhattam a legyeimet az eddig elérhetetlenek tűnő helyekre. És jöttek is sorba a kapások, meg a fogások. De milyen csalóka tud lenni a tiszta víz! A látszatra térdig érő vízről kiderül, hogy bőven derékig ér, a látszatra 20-25 centis domolykók közül meg ha sikerül fogni egyet akkor nagyokat pislogunk amikor megakad, hogy milyen jó erőben van, aztán mire közelebb cibáljuk hirtelen 40 centisre megnő. Láttam viszont látszatra 40-50 centisnek kinézőt is a vízben, akkor az mekkora lehetett ? :-)




Számomra nagy élmény volt ez a szombat reggeli peca a vízben állva, tizenkétezerbe került, de megérte :-)



2016. március 27., vasárnap

Végre

Előző bejegyzésemmel leírtam már a márciust mint haltalan hónapot, kicsit elkapkodtam mert másnap nagyon jó háromnegyed órám volt, és végre normális méretű halakal  is sikerült megetetni a legyeimet.

Előző nap egy beszakadt partrészen megtaláltam a domolykókat, nagyon sokan voltak, de valahogy nem kellett nekik semmi sem, hiába próbálkoztam minden  lehetséges módon, hidegen hagyták őket a legyeim. Úgy volt, hogy másnap nem is megyek ki, mert délelőtt nem értem rá, délután meg vendégek jöttek, de Sali valamikor ebéd előtt küldött pár képet, amin szebbnél szebb domolykók voltak, és ott fogta őket ahol nekem tegnap még érdeklődést sem sikerült kicsikarni a halakból. Hát rögtön azon gondolkodtam hogyan tudnák még a vendégek érkezése előtt legalább egy órára lejutni a vízpartra, mert ha ma eszik a hal akkor egyet csak tudok én is fogni.
Valószínűleg látszott rajtam, hogy tiszta ideg vagyok ez véget, így aztán nem is volt belőle vitatkozás otthon, hogy elmegyek, csak annyi volt a kikötés hogy időben érjek haza még a vendégek érkezése előtt.
Nem sokkal később már a vízparton sétáltam, gyönyörű napsütéses idő volt nem olyan borongós hideg mint előző nap. Óvatosan,  amennyire lehetett a száraz partszéli fű takarása mögül nézelődve haladtam, nem kellet sokat mennem hamar észrevettem az egyik szikla mellett két három domolykót, gyorsan kicsapkodtam tízen pár méter zsinórt majd odadobtam az orruk elé a  wb-t, amint vízbe ért rögtön az egyik feljött és már vitte is. Örömöm határtalan volt, végre normális méretű halat fogtam, ráadásul az első dobásra. Úgy voltam vele, hogy ha ma már nem is fogok többet már akkor is megérte kijönnöm.


De még nem volt vége, hiszen még volt szinte háromnegyed órám hátra. Elkezdtem a túloldalt dobálni mert erről az oldalról eltűntek miután megfogtam az elsőt. A túlsó part szélére dobtam,  majd hagytam hogy a sodrás belekapjon a zsinórba és szépen ívesen húzza maga után a wb-t, Sali tanácsolta, hogy így próbáljam mert neki ez vált be délelőtt. Szinte minden második dobásnál láttam ahogyan mennek utána, de csak követték. Következő dobásnál már bele bele cincáltam egy kicsit amikor láttam az árnyat közeledni, meg is lett az eredménye sorba fogtam őket.



Hetet sikerült fognom mire lejárt az időm. Már az utolsókat dobtam amikor egy autó hangját hallottam magam mögött a töltés tétjéről, hátra néztem és már nyúltam is a zsebembe az engedélyemért, a rend őrei voltak. Miután megnézték a papírjaimat további jó fogást kívántak és elmentek. Idén már másodszor ellenőriztek, ez nem rossz, engem nem zavar, sőt, csak így tovább.





2016. március 26., szombat

Március

Folytatódik a képek és halak nélküli bejegyzéssorozatom, ezért ha valaki szép képeket akar nézegetni, vagy nagy fogásokról akar olvasni, az szerintem ettől a mondattól ne is olvassa tovább ezt a blogbejegyzést.

Sajnos Márciusban sem jutottam ki túl sokszor a vízpartra, összesen talán ötször, ráadásul mindig csak 1-2 órára. Egész havi fogásom 3 db lamli volt. Persze megtaláltam a dévéreket, balinokat, sügereket, domolykókat is, a tilalmak végett viszont csak a domolykókat meg a dévéreket próbáltam horogra csalni, de csak egykét lekövetést, rámozdulást tudtam elkönyvelni. Vagy nem jó legyeket használtam, vagy nem jól használtam, vagy nem jókor használtam, vagy egyszerűen csak nem volt szerencsém, de nagyon bosszantó tud lenni, amikor látom a halakat, ráadásul nem is kicsiket, és egy órán keresztül dobálok eléjük, mögéjük, melléjük, föléjük, mindent ami a legyes dobozomban van, és le sem szarják.
Nemrég elvittem  fiamat is magammal horgászni, pergetni mentünk, gondoltam csak sikerül legalább egy domolykót fognom, hogy megmutassam neki, hát ez sem jött össze.
Dominik is egy darabig szépen hozta a wobbleres dobozomat, örült is neki, hogy ő hozhatja apa után, apa is örült ,hogy milyen ügyes a kisfia, addig amíg ki nem nyitotta a dobozt fejjel lefelé, és be nem potyogtak a fahalak a kövek közé. De nem haragudtam rá, még akkor sem amikor elkezdett kavicsokat, kicsivel később meg már szinte féltéglákat dobálni a vízbe, hiszen még csak 2 éves.
Másnap otthon ebéd közben elkezdte mondani a magáét, hogy nincsenek itt hal, apa nem fogta halkat, Karcsi bácsi fogta nagy süllő!
Na akkor hogy is van ez, már nem is apa a példakép, mert nem fogtam halat ? :-)

2016. február 28., vasárnap

Az első X

Nehezen indul az idei szezon, sok időm nem nagyon volt eddig horgászni, ha meg lett is volna akkor sem tudtam volna menni, mert még mindig nem lehetett kapni területi jegyet a folyóvizekre.
Zátonyi holt Dunára ugyan ki tudtam váltani, de itt meg egyes szakaszokon (szinte csak ezeken a helyeken lehetett  partról pergetni) idéntől letiltották a pergető horgászatot november 01 -február 28.-ig az indoklás  "a halak téli vermelő helyeinek védelmében".
A többi horgászmódszer persze nem tiltott, nyugodtan ki lehet fogni a téli vermelő helyekről az összes  halat, még az ivadék méretűt is el lehet vinni haza a macskáknak, de azokat a szemét pergető horgászokat ki kellett tiltani, mert közülük sokan visszaengedik a halat, ez bizony nem jó dolog, ki kellett tiltani őket.
Szerintem ez így nem jó, vagy minden  módszert tiltsanak vagy egyet se.
Legyezés viszont nem tiltott, így aztán végül is itt ejtettem meg az elsőikszes pecámat, már nem aggódtam azon sem, hogy esetleg ellenőrzés során vitába kell bonyolódnom majd az ellenőrrel és bizonygatnom kell, hogy nem pergetek hanem legyezek, mert Salit pár napja már ellenőrizték itt, és egy kisebb vita után végül is elismerte az ellenőr, hogy a műlegyes horgászat nem pergetés, de azért megjegyezte, hogy a ez a tiltás ami a pergetésre vonatkozik nem lett jól megfogalmazva.
Van egy olyan érzésünk, hogy jövőre itt már a műlegyes horgászat is tiltva lesz a pergetés mellet.
Na de már csak egyet kell aludnom és végre lesz folyóvízre is területim :-) ott nincsenek letiltva egyes horgászmódszerek (még egyenlőre), viszont a tilalmak, azok már itt vannak!

2016. január 27., szerda

Kötekedés

Szinte az összes jónak mondható horgászhelyeinken befagytak a vizek, a többinél meg az alacsony vízállás miatt nincs sok értelme horgászni.
Néha azért kimegyünk Salival dobálni egyet, ha másért nem is csak a dobás kedvéért. Otthon meg ha van időm akkor kötök, persze légykötő versenyre valószínű nem kell beneveznem a kreálmányaimal, de remélem a halak megeszik majd :-) .







2015. december 29., kedd

Jókor jó helyen

Két ünnep között sikerült egy nagyon jót horgásznom.
De ez sok mindenek, mindenkinek köszönhető, hogy így alakult, először is annak az embernek aki az egyik helyen minket kikerülve, autójával szinte a vízbe hajtva, előzött meg minket , hogy övé legyen az adott partszakasz. Sok minden jót és szépet kívántunk neki, visszapakoltunk az autóba és elhajtottunk. Aztán Salinak köszönhetően egy olyan helyre mentünk ahol már nagyon rég nem jártunk. Nekem eszembe sem jutott volna. Elég zavaros víz fogadott minket, sok jót nem néztem ki a helyből, ezért én inkább jóval lejjebb próbálkoztam, eredménytelenül.
Egy idő után meguntam és visszamentem Salihoz, ő azzal fogadott , hogy itt vannak a csukák egy kb 50 méteres szakaszon, ő már egyet fogott meg sok kapása is volt. Nem volt nálam harapás álló előke, ezért gyorsan összedobtam egy duplaszálas előkét 0.22-es fc-ból. Két dobás után már akasztottam is egy kisebbet, de leakadt, utána nem sokkal jött egy hasonló (vagy talán ugyanaz).


A következő volt az amelyik felavatta a merítőmet, ami eddig még halat nem látott, most muszáj volt használnom, mert a duplaszálas előke egyik szálát már sikerült  elharapnia, ezért gyorsan szákba tereltem.


Ez után új előkét csináltam, ez eltartott vagy negyedórát, mert az átfagyott ujjaim nem nagyon akartak engedelmeskedni. Aztán akasztottam egy szépet, de nem akadt ez sem rendesen, pár fordulás után elment, nem sokkal utána viszont jött egy másik, igaz ez nem volt akkora, de jövőre már biztosan eléri a méretet.


Szerencsém volt mert száj szélbe akadt a horog, így nem kellett újra előkét kötöznöm, aztán pár rontott kapás után jött a nap legnagyobbja, a sebhelyesthátú.


A legyem a végére már így nézett ki, alig maradt tolla. 


Jókor voltunk jó helyen, egy óra alatt hat csukát akasztottam, abból négyet kifogtam, igaz nem voltak kapitális példányok de az 5-6#-os  bottal élvezetes volt kifogni őket.
December végén ennél jobb legyes pecát nem is kívánhattam volna. 
Sajnos másnap már kapásunk sem volt ott, elmentek.



2015. december 17., csütörtök

Decemberi legyeskedések

Mostanában azért elég sokszor lejutottam a vízpartra, és még mindig legyes bot volt velem szinte minden alkalommal, hiába van december, a 8-9 horgászatból csak kétszer volt olyan amikor nem fogtam semmit sem. Volt, hogy csak egy halat fogtam, de volt, hogy tizenötöt.
Még december elején kötöttem pár nimfát, meg egy csúnyára sikeredett csonti utánzat szerűséget, elvittem őket tesztelni egy olyan helyre ahol láttam is a halakat, hát a nimfák nem kelletek nekik, gondoltam azért kipróbálom a csonti utánzatot is, de sok reményt nem fűztem hozzá. Aznap egy óra alatt fogtam vele, 7 vörösszárnyút, 2 bodorkát, és 1 domolykót. A kisebbek is, amik még bekapni sem tudták, folyamatosan cincálták bökdösték, még akkor is ha a fenéken mozdulatlanul feküdt.




A csontim következő alkalmakkal is hozta a formáját, és ahogyan észrevettem kimondottan vörösszárnyúra a legjobb, abból fogtam vele a legtöbbet, meg azért jött még pár bodorka is, a domolykóknak nem nagyon kellett, csak egy kettő jött rá, meg egy balin, de az is akkor amikor belehúztam.





Még jött viszont egy meglepetés hal, egy leánykoncér, eddig még nem fogtam koncért, ráadásul kicsit nagyobbacska volt, így aztán végre volt egy kis fárasztás is.



Szóval a csontim bizonyított, kötök is  belőlük egy jó adagra valót, mert már megvannak a helyek ahol jövőre vörösökre fogok velük vadászni.

2015. november 17., kedd

Ha nem megy léggyel, fogd meg harminchéttel

Utolsó horgászatunk alkalmával a balinokat piszkáltuk Salival, legyezve. Folyamatosak voltak a rablások, de ennek ellenére csak egy lekövetést, meg egy rávágást, könyvelhettem el magamnak. Sali ugyan fogott kettőt, de sajnos ezek sem a darabosabbak közül valók voltak.
Aztán az egyre jobban dobástávon kívülre tolódó rablások, és az erős szél miatt előkerültek a pergetőbotok. Krisztián 37-ese megmutatta megint mire képes,első dobás után, talán két métert sem tudtam tekerni, máris leverte egy balin. Ezek után sajnos még rosszabbra fordult az időjárás, meg az időm is lejárt, így többet már nem tudtam fogni.


2015. november 11., szerda

A 2015 Horgászblogja díj nyertese

Eltelt egy év, így hát eljött az ideje, hogy továbbadjam ezt a vándordíjat.
Nem volt egyszerű kiválasztanom egyet az általam kedvelt és olvasott blogok közül, mert vagy ezért vagy azért de mindegyik kiérdemelte volna.
Végül aztán az alapján döntöttem, hogy olyan blog kapja, aki még eddig nem kapta meg ezt  a díjat, és ha lehet, akkor az én általam legkedveltebb két horgászmódszer valamelyikéről, a pergetésről, és a legyezésről, vagy mindkettőről szóljon. Így aztán megszületett a döntésem. A választott blogom bővelkedik szép képekben, és tartalmas írásokban, és ezek nem pár soros kis jegyzetek amit fél perc alatt elolvas az ember! Ezen kívül még az itt található  késekről szóló bejegyzést is nagyon hasznosnak találtam, mert azóta, hogy olvastam, már vannak a gyűjteményemben jó kések is. :-)


Tehát a 2015 Hogászblogja díj nyertese a

Suszterbogár
Egy bogaras cipész horgászkalandjai

 Dergez Péter blogja!
Gratulálok neki!




Nem vagyok sem fotóművész sem grafikus, ezért csak ilyen díjat tudtam készíteni, szerkeszteni. Remélem azért vállalható lett :-)



És a végére a szabályok, amiket Pupa írt le.

Ezt a díjat egy magyar nyelvű blognak
fogom adományozni, mely blog még további két blogot kell, 
hogy kitüntessen ezzel a címmel.
Az odaítélésnél a blog tartalmát, a bejegyzések kellő hosszúságát,
a magyar beszédnek megfelelő stílusát, 
a halak és a természet tiszteletének meglétet kell figyelembe venni 
mind ezeknek megfelelő képi tartalommal


A kitüntetettek a díjat a főoldalon kell elhelyezniük,
 legalább fele méretben és még egy évig
 az eddigi minőségben kell blogjukat fenntartani.
 A következő években, a díjat mindig az első díjazott adományozza tovább,
 melyről egyeztet a díj alapítójával, a Horgászó Séf bloggerével.
 A díjalapító nem részesülhet a díjban.

2015. október 31., szombat

Végre

Végre el tudtam szabadulni egy egész délelőttös horgászatra!
És végre sikerült legyezve egy kicsit nagyobbacska balint fognom!