A sügérmániás

Mostanában elég gyakran viszem el magammal horgászni Dominikot is, a sügérmániást.
Tavaly is elvittem már párszor, akkor lett sügérmániás, mert fogtunk pár sügeret, azóta állandóan azt akar fogni.
Idén azért már jóval könnyebb vele a vízparton, három éves, most már megérti, hogy a víz mellett vigyázni kell, mert ha a vízbe esik, abból baj lesz, anya megöl minket. :-)
Szépen áll, ül, jön mellettem, mögöttem, nem kell állandóan visszarántanom a víz széléről, mint tavaly. Akkor volt, hogy többet húztam vissza a gyereket a víztől, mint amennyit tekerni tudtam az orsón.


Idén is fogtunk sügereket, kielégítve a sügérmániáját, de azon kívül mást is. Jött naphal, meg balin is pár darab, de sajnos csak olyan harmincfelett pár centivel méretűek.




Csak ezt a pár fényképet készítettem, mert gyerek mellett nem nagyon van erre idő, rögtön vissza akarja engedni őket.
Általában megakasztok egy halat, utána ő tekeri ki, tetszik neki, mindig mondja, hogy érzi, hogyan „fickándlik”.
Aztán, ha már kint van, akkor visszavesszük tőle a „színest” (plasztik csalit), egy gyors simi, aztán mehet vissza.
Nem vagyok fogdmegengedvissza hívő, évente pár darab hazajön, de ha Dominikot is viszem, akkor szerintem egy sem fog hazajönni, mert nem engedi meg. :-)

Megjegyzések

  1. Örülök hogy újra olvashattalak!

    Én is így kezdtem édesapám mellett a pecát anno egy évesen '76-ban! Az első amit fogtam az egy béka volt! Aztán jöttek a halak.....

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ahova tudom azért elviszem, csak nem sok olyan helyem van ami gyermekbarát :-)
      Legtöbb helyen vagy a kullancsok hemzsegnek, vagy, most már a szúnyogok is.
      Sok helyen a kocsiból sem ajánlatos már kiszállni, az ártérben még nappal tűző napon sem :-)

      Törlés

Megjegyzés küldése