Mára biciklis pecát szerveztem magamnak , mert a robogóm 11 év szolgálat után elhalálozott (gyűrű törés által )
21 fok és 3-4 m/s szél volt amikor indultam , ez kifejezetten kellemes volt az utóbbi napok 36-37 fokos időjárásához képest .
5 kilométerre volt az első betervezett megálló (de nekem már 1 km után fájtak a lábaim a tekeréstől)
Amint odaértem ez első helyre láttam , hogy szokatlanul sok hal van a felszínen egy helyre csoportosulva , rögtön meg is tudtam miért amikor megmozgatta kicsit a szél a fákat szeder potyogott a vízbe amire azonnal rávetették magukat a halak .
Amíg szúnyog-riasztóztam magam észrevettem egy két szebb domit is köztük .
Már csak az volt a kérdés milyen műcsalit használjak , eszembe jutott hogy van egy saját készítésű nagyon ronda beejtegetős wobblerem , annyira ronda lett (egy óra alatt lett kész) hogy megfogadtam csak akkor tárom nyilvánosság elé a képeket róla ha halat is tudok vele fogni .
Első két dobásra semmi , aztán egy ütés utánna pedig elkapta egy kissebb domi
Nagy volt az örömöm mert halat hozott a saját készítésű . Élménynek sem utolsó beejtegetéssel domit fogni .
Halat fogtam vele így hát íme a képek róla . Amúgy pecavilág.hu-n találtam meg Sándor Ferenc írását amiben leírja hogyan kell elkészíteni , az egy profi munka , az enyém csak egy ronda szar ahhoz képest , de hasonlitott a szederhez és most pont ez volt a lényeg .
Még három beejtés és elkapta egy nagyobb , ez már megszólaltatta a féket is egyszer kétszer .
Nagyon élveztem ezt a beejtegetős pecát de az utolsó domi annyira szétverte a pályát , hogy nem volt értelme tovább maradnom , indultam tovább .
A másik helyemhez érve rögtön láttam hogy a partszélén vannak a halak ezért fényképezőgéppel kezdtem .
Itt elmaradt a nagy fogás pedig láttam szép példányokat , még a pontyok is kijöttek néha a partszéléhez .
De azért sikerült fognom egy látott sügért twisterrel , de sehogyan sem sikerül rávennem ,hogy meresztgesse a tüskéit ezért csak ilyen szégyenlősen lapulós kép készült róla .
Ahogyan elmúlt 10 óra és melegedett az idő eltűntek a nagyobb halak is , én is indultam visszafelé hátha a szederfánál lesz még valami , de előbb még pár fotót csináltam egy szitakötőről .
A szederfa előtt még megálltam egy jónak tűnő helyen , tiny-vel próbálkoztam meg is lett az eredménye , egy domolykó a töklevelek mellől .
Ennek a képnek a címe : Amikor a domolykó leadja a maximális nyomatékát .
Nem eső esik hanem a domi fröcskölt szét mindent amikor ki akart törni .
Visszaértem a szederfához de már csak küszök voltak ott , de nagyon sok , annyira sok , hogy bedobtam nekik a tinyt-t és míg kitekertem legalább háromba beleakadt , inkább hagytam őket ,indultam haza búcsúzóul bedobtam nekik egy marék szedret .
Ide még visszatérek amíg szederszezon van , mert nagyon nagy élmény volt beejtegetve saját wobblerel pecázni , az összes kapás mind a felszínen történt , miközben a halakat végig lehetett látni azt is amikor rámozdulnak , nagyon izgalmas volt .
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése