Az egyik este N. levitte a kajakját a Mosoni Dunára , kicsit körbe nézett a Reisinger szigeteknél .
Másnap mesélte nekem , hogy már kezdett szürkülni amikor valami nagyon nagy rablást hallott a kis ágban mire odaért csak a felkevert iszapot látta .
Eszembe jutott , hogy 20 évvel ezelőtt halottam történeteket , hogy nagy harcsák is szoktak mozogni ott a kis ágban . Hátha még ma is szívesen beállnak oda , ezért gyorsan meg is beszéltük , hogy este kinézünk kajakkal (így legalább lesz ki segít feltenni az enyémet a kocsira) . Este 5 óra után indultunk két kilométerrel feljebbről .
Már nagyon vártam ezt az evezést mert ez lesz a kajakom utolsó vizsgája , ha fel tudok majd evezni a szigeteknél a főágon akkor megnyugszom mert a Mosoni Dunán ennél sodrósabb részek nem nagyon vannak
Ahogy csorogtunk lefelé eszembe jutott milyen sokat jártunk gyerekkoromban a szigetekhez fürdeni meg hintáról ugrálni . Talán megvan még a hinta majd megkeresem .
Aztán negyed óra ereszkedés után megpillantottam a szigetek felső részét . Balra a főág jobbra a kis ág .
Elindultam a kis ágban de hamar át kellett mennem a főágba mert fatorlaszok állták el az utat .
Leeveztem a főágon alulról fel a kis ágon a fatorlaszig , ott már láttam halmozgást is ezért ott kezdtem a dobálást domolykót remélve .
De a domik nem akartak jönni , pár ütés és egy kisbalin lekövette a wobblert ennyi történt csak .
N. még kivarázsolt twisterrel egy kisebb sügért a fák alól , nem tudom hogyan csinálta én már évek óta nem láttam sügért a Mosoniban .
Gondoltam visszamegyek a felső részhez és egyben meg lesz a kajak vizsgája is sodrásnak felfelé a főágon .
Sikeresen vizsgázott nem kellett megszakadni az evezéstől szépen haladt felfelé (ugyanitt hazafelé N. normál tempóval megelőzött egy faladikot amiben négyen is lapátoltak keményen küzdve a sodrással :-) )
Fent kikötöttem a fánál amin a hinta volt régen de annak csak a csonkja volt már csak meg , egy fával arrébb viszont találtam egy hintát , úgy látszik azért átjönnek még ide ugrálni .
Ugráltam szigetről szigetre végig sétáltam az uszadékfatörzseken , közben N. visszament a kis ágba mert nagy csobogást hallott "biztos megjött a harcsa" mondta .
Én is visszanéztem a kis ág végére hátha kell segítség N.-nek a nagy harcsához , én csak ul botot hoztam azzal próbálkoztam még egyszer de megint csak pár finnyás ütés a bokrok alól és semmi több .
Egyszer csak a szemem sarkából barna foltot vettem észere 6-7 méterre előttem a bozótban , először azt hittem kutya aztán láttam , hogy egy őz meg egy őzgida .
Óvatosan leraktam a botot elő a fényképezőgépet , nem nagyon zavarta őket a jelenlétem így még egy videót is sikerül csinálnom amit Ide kattintva meg lehet nézni .
Közelebb akartam még menni de észrevettem hogy valami mászik ki a iszapra kicsivel feljebb , lusta mozgásából egyből lehetett tudni , hogy hód , azt is le akartam fényképezni ezért inkább arra vettem az irányt. Már a fényképezőgépet tartottam a kezemben amikor az egyik bedőlt fánál hatalmasat csapott valami a vízre (szerintem egy másik hód volt) erre a parton lévő hód is ugrott egy fejest vissza a vízbe és már csak a buborékok mutatták , hogy merre felé úszik el . Megjelent N. is kérdezte tőlem láttam e a hódot mert ő is találkozott eggyel .
Ezzel fény derült a titokzatos rablásokra is , nem harcsák vannak itt hanem hódok . Nem volt már tovább értelme maradni ezért otthagytuk a harcsának hitt hódokat had csapkodják a vizet . Mi is elkezdtük a vizet csapkodni mert két kilométer volt még hátra a kocsiig felfelé .
Nyugodt evezéssel kevesebb mint fél óra alatt odaértünk , ott N. még dobált egy kicsit , én már csak fényképeztem .
Másnap mesélte nekem , hogy már kezdett szürkülni amikor valami nagyon nagy rablást hallott a kis ágban mire odaért csak a felkevert iszapot látta .
Eszembe jutott , hogy 20 évvel ezelőtt halottam történeteket , hogy nagy harcsák is szoktak mozogni ott a kis ágban . Hátha még ma is szívesen beállnak oda , ezért gyorsan meg is beszéltük , hogy este kinézünk kajakkal (így legalább lesz ki segít feltenni az enyémet a kocsira) . Este 5 óra után indultunk két kilométerrel feljebbről .
Már nagyon vártam ezt az evezést mert ez lesz a kajakom utolsó vizsgája , ha fel tudok majd evezni a szigeteknél a főágon akkor megnyugszom mert a Mosoni Dunán ennél sodrósabb részek nem nagyon vannak
Ahogy csorogtunk lefelé eszembe jutott milyen sokat jártunk gyerekkoromban a szigetekhez fürdeni meg hintáról ugrálni . Talán megvan még a hinta majd megkeresem .
Aztán negyed óra ereszkedés után megpillantottam a szigetek felső részét . Balra a főág jobbra a kis ág .
Elindultam a kis ágban de hamar át kellett mennem a főágba mert fatorlaszok állták el az utat .
Leeveztem a főágon alulról fel a kis ágon a fatorlaszig , ott már láttam halmozgást is ezért ott kezdtem a dobálást domolykót remélve .
De a domik nem akartak jönni , pár ütés és egy kisbalin lekövette a wobblert ennyi történt csak .
N. még kivarázsolt twisterrel egy kisebb sügért a fák alól , nem tudom hogyan csinálta én már évek óta nem láttam sügért a Mosoniban .
Gondoltam visszamegyek a felső részhez és egyben meg lesz a kajak vizsgája is sodrásnak felfelé a főágon .
Sikeresen vizsgázott nem kellett megszakadni az evezéstől szépen haladt felfelé (ugyanitt hazafelé N. normál tempóval megelőzött egy faladikot amiben négyen is lapátoltak keményen küzdve a sodrással :-) )
Fent kikötöttem a fánál amin a hinta volt régen de annak csak a csonkja volt már csak meg , egy fával arrébb viszont találtam egy hintát , úgy látszik azért átjönnek még ide ugrálni .
Ugráltam szigetről szigetre végig sétáltam az uszadékfatörzseken , közben N. visszament a kis ágba mert nagy csobogást hallott "biztos megjött a harcsa" mondta .
Én is visszanéztem a kis ág végére hátha kell segítség N.-nek a nagy harcsához , én csak ul botot hoztam azzal próbálkoztam még egyszer de megint csak pár finnyás ütés a bokrok alól és semmi több .
Egyszer csak a szemem sarkából barna foltot vettem észere 6-7 méterre előttem a bozótban , először azt hittem kutya aztán láttam , hogy egy őz meg egy őzgida .
Óvatosan leraktam a botot elő a fényképezőgépet , nem nagyon zavarta őket a jelenlétem így még egy videót is sikerül csinálnom amit Ide kattintva meg lehet nézni .
Közelebb akartam még menni de észrevettem hogy valami mászik ki a iszapra kicsivel feljebb , lusta mozgásából egyből lehetett tudni , hogy hód , azt is le akartam fényképezni ezért inkább arra vettem az irányt. Már a fényképezőgépet tartottam a kezemben amikor az egyik bedőlt fánál hatalmasat csapott valami a vízre (szerintem egy másik hód volt) erre a parton lévő hód is ugrott egy fejest vissza a vízbe és már csak a buborékok mutatták , hogy merre felé úszik el . Megjelent N. is kérdezte tőlem láttam e a hódot mert ő is találkozott eggyel .
Ezzel fény derült a titokzatos rablásokra is , nem harcsák vannak itt hanem hódok . Nem volt már tovább értelme maradni ezért otthagytuk a harcsának hitt hódokat had csapkodják a vizet . Mi is elkezdtük a vizet csapkodni mert két kilométer volt még hátra a kocsiig felfelé .
Nyugodt evezéssel kevesebb mint fél óra alatt odaértünk , ott N. még dobált egy kicsit , én már csak fényképeztem .
Megjegyzések
Megjegyzés küldése