Összesítés

Már egy hónapja nem írtam, persze ez nem azt jelenti, hogy nem is horgásztam csak valahogy nem történt semmi olyan dolog amire azt mondtam volna, hogy na ezt most rögtön le kell írnom. Meg az igazat megvallva időm sem volt rá, hogy írjak, sőt még horgászni is sokkal kevesebb időm volt mint mondjuk tavaly. Ez annak tudható be, hogy hajtás van a munkahelyemen, hulla vagyok mire hazaérek, meg Dominik is egyre többet igényel az amúgy is szűkös szabadidőmből, őneki persze nem tudok nemet mondani. Vinném én magammal de így másfél évesen még nincs értelme, meg amilyen helyekre én járok ott lehet, hogy 10 perc alatt kiszívnák a szúnyogok az összes vérét.

És hogy mit is csináltam az elmúlt egy hónapban ?
Voltam párszor pergetni, persze a nagy fogás elmaradt, pár sügér, meg egy-két 30 centi körüli balin volt a zsákmányom. Lehet meg kellene próbálnom egyszer nagyon korán felkelni, hogy a vízparton legyek napfelkeltekor, talán akkor nagyobb szerencsém lenne, de hát én egy elég lusta horgász vagyok , nem nagyon szeretek ennyire korán felkelni. :-)
           

Egyik alkalommal Salival voltam pergetni, az egyik csatornát vallattuk a sok közül. Az egyik szakaszon, tőlem nem is olyan messze észrevettem 3-4 kacsát, sötétszürke színűek voltak, ilyen színben én még nem láttam kacsát, gondoltam becserkészem őket a fényképezőgéppel mert tuti valami ritka kacsafaj lehet. Elkezdtem megközelíteni őket lapos kúszásban a combig érő gazban, nem vettek észre,  már teljesen ott voltam mellettük de még akkor is csak nyugodtan forgolódtak egy helyben. De miért forgolódnak ilyen mereven egy helyben? Felegyenesedtem a fűből, a kacsák megőrizték a hidegvérüket és ugyanolyan nyugodtan forgolódtak tovább, én meg akkor vettem csak észre, hogy műagyag kacsákat cserkésztem be. :-)

Ezen a napon sikerült még fognom egyetlen egy  domolykót, a tilalom letelte óta ezt az egyet tudtam csak fogni, látni láttam sokat, nagyokat is de valahogy idén nincs szerencsém hozzájuk.

Legyezni is voltunk Salival, a Duna egyik kavicspadját választottam aznapi horgászhelynek, amikor leértünk a vízhez már láttam, hogy a kavicspad feletti 20 centis  vízben kapitális domolykók kergetik a kishalakat, gondoltam itt biztosan lesz fogás, de nem lett. Száraz légy, nedves légy, polibogár, sztreamer, mindennel próbáltuk, pár érdeklődő ráforduláson kívül nem tudtunk kicsikarni belőlük többet. Volt ott egy szemtelen balin is ami szinte a lábam előtt mozdult rá a légyre de utolsó pillanatban letett róla, ezután kb 20 percenként meghajtotta a halakat előttünk pár méterrel megmutatva magát, hogy hülyék még itt vagyok úgysem tudtok megfogni! A végére már pergetve is próbálkoztunk de hiába, sem a domolykók sem az a bizonyos köcsög balin nem volt hajlandó azon a napon műcsalit kajálni.
Egyetlen egy fenevad volt csak aminek bejött a fahal aznap.

Itthon amikor pakoltam ki a kocsiból Dominik jött utánam, őt minden érdekli, főleg ha nem játék, lényeg, hogy elég veszélyes legyen, éppen vittem be a pergető meg a legyes táskámat őt meg otthagytam a autónál, amikor mentem vissza látom hogy az összecsukott pergető botommal éppen móresre tanítja az egyik tuját, még büszke is voltam rá mert jó felén fogta a botot. Aztán megláttam, hogy a wobbler kiakadt a a helyéről és az egyik horog rövidnadrágja szárának aljába be van akadva, a másik meg még szabadon himbálódzik. Gyorsan elkaptam de egy izgő mozgó gyerek ruhájából horgot szabadítani szinte lehetetlen, mire már csak egy ágat kellett volna kiszabadítanom elkezdett kapálódzni mert ő is meg akarta fogdosni a vobblert, erre a horog mind a három ága újra a nadrágjában volt, közben meg a szabadon lévő másik horog kétszer majdnem az én kezembe szaladt bele. Nem volt más választásom anyai segítséget kellett kérnem, vállalva ezzel a megrovó megjegyzéseket. Úgy látszik az ember nem lehet elég elővigyázatos, nem szabad rajta hagynom mostantól a fahalat az összecsukott boton sem.